Athén

Történelem | Közlekedés | Látnivalók | Hasznos linkek | Athén térkép

Görögország fővárosa a történelem könyvekből ismert ókori görög civilizáció hatalmas városállama, Athén. A mai kozmopolita jellegű Athén lakossága meghaladja a 3 milliót. Athén első ként lett Európa kulturális fővárosa 1985-ben. A görög főváros a görög mitológiai városvédő istennőről, Athénéről kapta nevét.

Olcsó repülőjegy Athén

Athén történelme

Athén nagyon fontos szerepet töltött be szinte minden történelmi korban. A görög civilizáció i.e. 1. évezredben élte fénykorát amikor Athén az egyész Nyutati világ vezető kereskedelmi, tudományos és kulturális központja volt. Időszámításunk előtt 440 környékén Athén lakossága meghaladta a 300 000 főt.

Athén töretlen fejlődésének a VI. században a Bizánci Birodalom szabott gátat. A filozófiai iskolák bezárásával Athén fejlődése megtört, a város folyamatosan leépült. A XI.-XIII. század idejére Athén egy közepes mérető vidéki város lett. Ebben az időben a görög bizánciak a francia-olasz keresztesekkel folytattak harcokat Athénért.

1458-ban II. Mehmet a Hódító az Oszmán Birodalom szultánja elfoglalta Athén városát. A szultánt olyannyira lenyűgözték az ókori görög emlékművek, hogy alatvalóira halálbüntetés várt, ha megrongálták az emlékműveket.

Az Oszmán birodalom elvesztette a görög függetlenségi háborút és 1833-ban létrejött a Görög Királyság melynek Athén lett a fővárosa. Az egykor virágzó Athén ezekben az időkben mindösse 5000 ember lakta. Az elkövetkezendő évtizetek a város ujjáépítésével teltek.

1896-ban Athén rendezhette meg az első újkori Olimpiai Játékokat. Az 1920-as években rengeteg Kis-Ázsiai menekült Athénba, ebben az időben épültek ki Athén külvárosi részei.

Athén a II. Világháború alatt Német megszállás alá került amit a város negyon megsinylett, jelentős veszeteségek érték. A háborút követően azomban gyors növekedésnek indult és a 80-as évekig folyamatosan fejlődött. A nagyiramú fejlődés azomban a város tulzsúfoltságához, közlekedési túlterheltségéhez és ezálltal magas légszennyezettséghez vezetett.

Athén ma is Európa egyik legszennyezettebb város, de az elmult évek fejlesztései jelentősen enyhítették a problémát. Athén elnyerte a 2004-es olimpiai játékok rendezési jogát. Az Európai Unió támogatásával fontos infrastrukturális beruházások valósultak meg.

Közlekedés Athén

Athén tomegközlekedését autóbusz, metró, villamos és vasút hálózatok biztosítják.

Az athéni metró a 2004-es fejlesztéseket követően a világ egyik legmodernebb metró hálózata lett. Három vonala közül a zöld színnel jelölt a legrégebbi, amely nagyrészt a felszínen fut és csupán 2 földalatti megállója van. Athén teljes metróhálózatának hossza 1999-ben 25 km volt ami egy vonalból állt, ez mára 3 vonalra és 91 km-re bővült.

Athén metrótérképe

Athén kiterjedt autóbusz hálózattal rendelkezik. Az athéni buszhálózatot trolibuszok és normál autóbuszok alkottják. Athén magas légszennyezettségének tudatában érthető, hogy az autóbuszok nagyrésze cseppfolyós földgázzal működik. Ilyen típusú autóbuszokból Athén Európa legnagyobb flottájával büszkélkedhet.

Athén látványosságai, nevezetességei

Athén rengeteg látnivalót tartogat a turisták számára. Megpróbálom ezek közül a 2 leglátogatottab látványosságot bemutatni.

Akropolisz Athén

Athén egyik legismertebb látnivalója az Akropolisz. Görögországban számos az Akropoliszhoz hasonló az ókorból származó épületegyüttes található ám méreteit és kivitelezését tekintve egyértelműen az Akropolisz érdemli ki leginkább a turisták figyelmét. Az Akropoliszt a görög perzsa háborút követően i. e. 5. században kezdték építeni. A hatalmas építkezés költségeit a déloszi szövetségtől származó hűbéradókból állták, ami heves tiltakozást váltott ki a népgyűlésben. Az Akropolisz feltárása 1876–1885 között történt a Görög Régészeti Társulat megbízásából. Az ásatások valamint az épületek restaurálása és vizsgálata még ma is folyik.

Parthenon Athén

A Parthenon a szűz Pallasz Athéné temploma az athéni Akropoliszon. A Parthenon sokak szerint az egyik legszebb ókori görög épület. A templom i. e. 447 és i. e. 432 között Pheidiasz tervei alapján készült. A templom központi részét egy fal két részre osztja. A nagyobb keleti cellában egy 12 m magas kultusszobor áll melyet egykor arany és elefántcsont borított. A kisebb, nyugati cella kincstárként funkcionált. A templomot Pheidiasz tervei alapján készült szobordíszek ékesítik. 1687-ben a törökök lőporraktárrá alakították a templomot amit a velenceiek felrobbantottak és ezáltal komoly sebeket elytettek a gyönörű épületen. 1987-ben a Parthenon és az Akropolisz más épületei a Világörökség részévé váltak.